top of page
  • Facebook

Tudástár

Amit az intersticiális tüdőbetegségről (ILD) tudni érdemes

Az intersticiális tüdőbetegség (ILD), más néven tüdőfibrózis egy összetett és sokféle eredetű állapot, amely a tüdő szöveteinek károsodását és hegesedését okozza, hosszú távon jelentősen befolyásolva az életminőséget. Bár az ILD pontos kiváltó oka sok esetben nem ismert, számos tényező – például munkahelyi ártalmak, autoimmun betegségek vagy egyes gyógyszerek – hozzájárulhat a kialakulásához.


A betegség felismerése és megfelelő kezelése kulcsfontosságú a tünetek enyhítése és a beteg állapotának stabilizálása érdekében. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az ILD tüneteiről, diagnosztizálásáról és a légztőrorna szerepéről a kezelésben.



A száraz köhögés az ILD egyik tünete
A száraz köhögés az ILD egyik tünete

Az intersticiális tüdőbetegség lehetséges okai:

  • Foglalkozási ártalmak: Bizonyos munkakörökben dolgozók, mint például fogtechnikusok, textilipari munkások vagy kőfaragók, fokozottan ki vannak téve a betegség kialakulásának.​

  • Ismeretlen eredetű (idiopátiás): Az esetek egy részében a betegség oka nem tisztázott.​

  • Gyógyszer okozta: Egyes gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet.​

  • Autoimmun betegségekhez kapcsolódó: Olyan autoimmun kórképek, mint a reumatoid artritisz, szintén hozzájárulhatnak az ILD kialakulásához.​

  • Sugárkezelés következménye: Onkológiai kezelések mellékhatásaként is felléphet.​

  • Granulomatózis – sarcoidosis: Ez egy speciális gyulladásos állapot, amely a tüdőt is érintheti.​


Az ILD mechanizmusa:

Az intersticiális tüdőbetegség során a tüdő kötőszövete átépül és elveszíti rugalmasságát, merevebbé válik. A léghólyagocskák falának megvastagodása miatt az oxigén és szén-dioxid cseréje nehezebbé válik, mivel a gázok diffúziója akadályozott.​


Az ILD nem gyógyítható betegség, de a mihamarabbi diagnózis és terápia hozzásegíthet ahhoz, hogy a beteg életminősége javuljon.


Az ILD tünetei:

  • Száraz köhögés​

  • Mellkasi fájdalom​

  • Nehézlégzés, kezdetben fizikai aktivitás során, később nyugalomban is​

  • Csökkent terhelhetőség​

  • Terhelésre jelentősen csökkenő oxigénszaturáció, emelkedő pulzusszám​

  • Megnövekedett légzésszám, felületes légzés​

  • Étvágytalanság, fogyás​


Diagnózis:

  • Anamnézis felvétele: Családi és munkahelyi kórelőzmény, dohányzási szokások feltérképezése.​

  • Fizikális vizsgálat: A tüdő feletti crepitatio (ropogó hang) hallgatózása.​

  • Képalkotó vizsgálatok: HRCT (nagy felbontású CT) segítségével fibrotikus kötegek kimutatása.​

  • Dobverőujj jelenlétének ellenőrzése: Az ujjak végperceinek kiszélesedése, ami krónikus oxigénhiányra utalhat.​

  • Légzésfunkciós vizsgálatok: A belégzési kapacitás csökkenése a tüdő merevsége miatt.​


Terápia légzőtornával:

A légzőtorna segíthet a légzés ritmusának javításában és a felületes, gyors légzés elkerülésében. A nyújtott kilégzés utáni mélyebb belégzés elősegíti a mellkas és a tüdő tágulási képességének javítását. A mellkasi nyújtó gyakorlatok hozzájárulnak a tüdő rugalmasságának fenntartásához. Ezek a gyakorlatok jelentősen növelhetik az állóképességet és a terhelhetőséget.​


A légzésritmus javítása: mély belégzés, majd nyújtott kilégzés

Fontos megjegyzések:

  • Az otthoni oxigénterápiát alkalmazó betegek az oxigén használata mellett végezzék a gyakorlatokat.​

  • Azok, akik nem használnak otthoni oxigént, rendszeresen ellenőrizzék oxigénszaturációjukat.​

  • Ha a szaturáció 4%-os csökkenést mutat a gyakorlatok során, ajánlott szünetet tartani a paraméterek rendeződése érdekében, majd folytatni a tornát.​

  • Ismételt és tartós szaturációcsökkenés esetén érdemes felkeresni a tüdőgyógyászt.




Comentarios


Los comentarios se han desactivado.
bottom of page